THE SZECHENYI ISTVAN SOCIETY INC.
A NON-PROFIT ORGANIZATION


A New York-i Széchenyi István Társaság múltja

...Az Amerikai Magyar Szó szerkesztősége nemrégiben felkért, hogy mint a Széchenyi István Társaság egyik legrégibb tagja, írjam meg ennek a Társaságnak az összefoglaló múltját. Sajnos nincs sok iratokban található adatom, így hát arra kérem a kedves olvasókat, hogy fogadják el személyes emlékezetemből a következő lehető legpontosabb, de anekdótás leírást.


...A Társaság keletkezése és létrehozatala szorosan összefügg a New York-i Magyar Ház megalapításával. Mind a kettő az 1940-es évek végén Amerikába érkezett és letelepedett azelőtti Magyar Nemzeti Kaszinó tagjainak és közeli barátjainak a közreműködésével jött létre.


...A nemrégen befutott és új életet indítani igyekező New York-i magyarságnak észlelhető szüksége volt egy összefoglaló, támaszt nyújtó alakulatra, amelynek keretein belül lelki és kézzelfogható segítséget is kaphasson. A már akkor is létező és azelőtt sok év óta működő magyar egyházak, mint a Szent István templom és a Református Egyház, nyújtottak vallási és mérsékelt keretű társadalmi erőforrást. De ezeken kívül, hamarosan nyilvánvalóvá vált egy az egész magyarságot befogadó és szolgáló központ szükségessége. Így született meg a Magyar Ház gondolata. Annak a létrehozatala természetesen túl nagy feladat lett volna egy aránylag alacsony létszámú, egyedülálló egyesület vagy csoport részére.


...Számos magyar csoport keletkezett azokban az időkben, többek között a Magyar Katholikus Liga és a Magyar Könyvtár is. A harmadik, hozzám legközelebb álló csoport, a Széchenyi István Társaság is akkor létesült. A sors véletlene folytán népes családom (szüleim, nagyanyám és hét testvér!) 1949 nyarán együtt utazott Amerikába a General Muir nevű menekültek szállítására átállított amerikai katonahajón Majthényi Lászlóval és családjával. A két család nagymamái meglepődve ismertek egymásra a fedélzeten, hiszen régi jó barátnők voltak Magyarországon!


...Majthényi László lett néhány év múlva a fő indító személyiség, akinek a fáradhatatlan munkálkodása révén elindult a mozgalom, amelynek az alapvető célja a régi Magyar Nemzeti Kaszinó elveinek New Yorkban való folytatása volt. Az ő látomása szerint nagy ősöm, Széchenyi István társadalmi, szellemi és kulturális elveit, amelyeket az ő idejében a Magyar Nemzeti Kaszinó megalapításával szorgalmazott, a modem, száz évvel későbbi, száműzetésbe került magyarság ugyanúgy megkívánta. Amennyire a XIX-ik század válságaiban szüksége volt a magyar társadalomnak eszmecserére, együttműködésre, a közös irányzatok megállapítására és kidolgozására, ugyanannyira szükségük volt a XX-ik század tragédiáiban mindenüket elveszített, otthonukból elüldözött, idegenben tengődő magyaroknak egy összefogó, egymást támogató és irányt adó erőforrásra.


...A menekültek érkezése után minden család a maga lehetőségei és sorsa szerint indult el az Újvilágban. Nem túlzás azt mondani, hogy az első idők igen nehezek, válságosak és testet-lelket egyaránt megviselően súlyosak voltak. Új nyelv, új világ, új emberek, szokások, mindenki a mindennapi megélhetéssel küzködött. Voltak viszont, akik a sors segítségével vagy szerencsés tudásuk, szorgalmuk, mukájuk révén hamarabb jutottak előre, mint mások. Ezt a tudást, ezt a haladást akarták a Széchenyi István Társaság alapítói egymás között és a társaság tagjai között megosztani. És itt nem csak az anyagi haladásról volt szó, hanem nagy mértékben a szellemi,

...morális, és lelki irányzatokról is. Majthényi László először is szűk baráti körén belül tette ismertté elgondolásait. Igen hamar nagyon pozitív elismerést és támogatást is kapott.
...Az alapító csoportban dr. Chorin Ferenc, Majthényi László, báró Schell Péter és gróf Széchenyi Károly munkája és részvétele különösen fontos és irányadó volt. Jelentősen közreműködött báró Neumann Ede, báró Neumann Ferenc, Páthy László, Páthy Sándor és Páthy Gvörgy is.


...Ők állították össze a Társaság formáját, alaptörvényeit, célkitűzését, és ők indították el a rendszeres összejöveteleit és rendezvényeit. Az „A 111313”-as számú hivatalos. jegvzőkönyvi társulati okmányt James Allen, New York állam közoktatásügyi titkára jelenlétében, 1958. május 22-én dr. Chorin Ferenc, Majthényi László, Kováts András és Lukács Miklós írta alá, holott a Társaság már azelőtt is jó egynéhány év óta működött.
...Egyik főfontosságú működése volt a rendszeres időközökben megtartott előadások sorozata. Ezekben az előadó mindég egy olyan „amerikai új magyar” volt, aki már valamilyen sikert elért. Jó állást szerzett, jó egyetemre került, tanulmányt végzett, amivel el tudott indulni, szaktudásra tett szert, amivel érvényesült. Ezekből a közönség és a tagság tanulhatott, ötleteket és irányzatot kaphatott. Sok évig folytatódtak ezek az előadások, amíg azután nyilvánvalóra vált, hogy a hallgatóságnak már ilyenszerű tanácsra nincs többé szüksége.


...Sok évig igen sikeres „Széchenyi Emlékvacsorák” is voltak a társaság fő rendezvényei. Ezeken mindig egy kiváló szónok adta elő Széchenyi István régi, de még mindig időszerű és érvényes elveit. Ezeknek az estéknek értékes kulturális és társadalmi eredményei is voltak. Összetartották az akkoriban még nagyon számos New York-i és környékbeli magyar társadalmat.


...1955. december 2-án az amerikai gazdasági életben elhelyezkedett magyarok baráti társasága a Shelton Hotelben első New York-i Széchenyi István emlékvacsoráját tartotta. Ez alkalommal a Társaság vendége volt dr. Eckhardt Tibor, aki dr. Chorin Ferenc megnyitó szavai után emlékbeszédet mondott.
...Dr. Chorin Ferenc így nyitotta meg az estét: „Azok a fiatal barátaim, kik a mai összejövetelt megrendezték, felkértek arra, hogy ezt az első ünnepi vacsorát néhány szóval vezessem be. Nagy örömmel tettem eleget ennek a felkérésnek, mert habár sajnos elég nagy korkülönbség választ el az összejövetel rendezőitől, egyetértek velük célkitűzésükben.


...Többször felmerült már az a gondolat, hogy azokat a magyarokat, akik szétszórva élnek a világban, a gazdasági életben helyeződtek el, össze kellenne fogni, részben azért, hogy tudjanak egymásról, hogy legyen egy képük arról, hogy ki hol van és hol dolgozik, részben azért, hogy alkalom adódjék arra, hogy egymással megismerkedve a lehetőség szerint támogathassuk egymást.


...Ezt a gondolatot itt New Yorkban megvalósították. A gondolatot még nem öltöztették jogi formákba, úgy látom azonban egy kérdésben hangsúlyozottan egyetértenek fiatal barátaim, hogy a napi politikai kérdéseket ki akarják kapcsolni, ami azt jelenti, hogy tekintet nélkül a múltban, vagy akár jelenleg elfoglalt politikai nézeteikre, ebben a keretben együtt kívánnak működni, amivel jó példát adnak a más tereken működő magyaroknak.


...Ha itt körülnézek, örömmel látom milyen sokan vannak azok, akik elvesztve hazai gyökereiket, átplántálódva egy idegen országba, nehéz előfeltételek mellett nem futkostuk lidércálmok után, hanem igyekeztek a helyzet magaslatára emelkedni és ott, ahová a sors őket elvetette, helyüket megállni. Elismerésre méltó módon az ittlévők, akik Magyarország legkülönbözőbb társadalmi rétegeiből kerültek ki, a legkülönbözőbb foglalkozási ágakat űzték otthon, itt kitartással és tehetséggel meg tudtak állni a gazdasági életben, hasznos szolgálatokat tesznek és mindenképpen bővítik tudásukat és tapasztalataikat. Bármilyen borús is a politikai égbolt, nem szabad elveszítenünk hitünket abban, hogy egyszer Magyarországon is lesz változás. Akkor lesznek olyanok, akik visszatérnek az országba, mert az eljövendő Magyarországnak a legnagyobb szüksége lesz gazdasági emberekre és elsősorban olyanokra, akik amerikai tapasztalatokkal felvértezve, innen merített tudással fognak hazamenni. De sokan is lesznek, akik nem fognak már visszatérni, azok itt befolyásukkal nagy szolgálatokat tehetnek majd az újra félépülő országnak.


...Bizonyára sokakat gondolkodóba ejtett, hogy fiatal barátaim miért választották éppen Széchenyi nevét törekvéseik jelszavául. Én azt hiszem ezt két okból tették. Egyrészt azért, mert ő volt az, aki a reménytelenség korszakában, bejárva a Nyugatot, Nyugatról jött vissza Magyarországra, új időknek új dalaival, erkölcsi, gazdasági és politikai gondolatok gazdag tárházát hozva magával, a tudomány, a gazdasági élet és a sport minden ágában, és igyekezett ezeket a magyar földre átültetni. A második ok, amiért Széchenyit választották példaképül, az volt, hogy Széchenyi is a reménytelenség korszakában tűnt fél a magyar égen.

Neki sikerült először az országot felrázni, és itt Aranyt idézem:

Emléket óh Hazám mit adsz e sírra,
Hova tekintesz földeden magyar,
Hol Széchenyi nevét ne lásd megírva
Örök dicsőség fénysugaraival?
Ha büszke méned edzi habzó pálya.
Ha eszmeváltó díszes körbe győlsz,
Ha szárnyakon repít a gőz dagálya,
Ha tenni szépre, jóra egyesülsz.

Mi ma szépre, jóra egyesültünk itt, hogy áldozzunk a szellemének, és reményt merítsünk a jövőre.”

...Visszatérve az alapító időszakra, hiba volna megemlíteni, hogy ugyanezek a fő alapító tagok és sok közeli barátuk tették lehetővé a Magyar Ház létrejövetelét is. A Ház financiális alapját az eredeti alapítók igen jelentős személyes hozzájárulása képezte. A Magyar Ház három tulajdonos egyesület keretén belül indult el. A Széchenyi Társaság, a Katholikus Liga és a Magyar Könyvtár voltak elejétől fogva az egyharmados tulajdonosok. Ilyen módon tehát a Széchenyi István Társaság állandó jellegű fontos szerepet játszott a Magyar Ház fenntartásában, vezetésében, használatában és irányításában. Ezt a szerepet még ma is felelősségteljesen viseli.


...A Társaság múltjában óriási vezetői szerepet játszott sok éven keresztül Harkay Róbert. Mind a Társaság, mind a Magyar Ház elnöki szerepében kiváló odaadással, erővel és kitartással vitte a magyarság lobogóját. Számtalan rendezvény, gyűlés és összejövetel alkalmából élvezhette úgy a tagság, mint a meghívott közönség önmegtagadó, lelkes, határokat nem ismerő és mindig kedves, pozitív magatartását. Tervezése, támogatása, részvétele; tőzsgyökeres magyar meggyőződése mindenki számára, aki ismerte, lélekemelő és megható élmény volt. Merem állítani, hogy Harkay Róbert nélkül a Széchenyi Társaság csillaga már rég lehanyatlott volna. A sors kegyetlenül, túl korán szólította el tőlünk. Nehéz szívvel vettem át tőle a Társaság elnökségét. Nyomdokaiba lépni feladatom volt. De azokat betölteni nem lehetett!


...Az idők megváltoztak, az évek elmúltak, de a Társaság még ma is Bihary László vezetése alatt, erélyesen viszi tovább háztulajdonosi felelősségeit. A kulturális, társadalmi feladatok, a magyarság mai összefogása és támogatása továbbra is célja a Széchenyi István Társaságnak. Az új, korszerű: irányzatokat, tervezéseket, és a New York-i magyar jövő megfogalmazását a Magyar Ház társtulajdanosaival együtt, közös munkával és odaadással viszi a jövőbe.

Széchenyi László Sarasota, Florida


Megjelent az Amerikai Magyar Szó 2003. január 16-i számában